R�vid t�levelek

• K�z�ns�ges luc - Picea abies

30-40 m�ter magas, koron�ja hengeresen k�pos. 1-2,5 cm hossz� levelei n�gy�l�ek, megsz�radva lepotyognak. P�raig�nyes, az �de talajokat kedveli.

V�rosba nem val�, mert gyakran megt�madja a lucgubacstet�. A leggyakoribb kar�csonyf�nak val�. Sz�raz leveg�j� lak�sban �rdemes vizzel t�lt�tt kar�csonyfatalpba �ll�tani, k�l�nben hamar lehullanak a t�levelei.

• Ez�stfeny� - Picea pungens

Keskeny, k�pos koron�j�, 20-30 m�ter magas fa. Sz�rk�sz�ld, 2-3 cm hossz� levelei szint�n n�gy�l�ek �s megsz�radva lehullanak.

A k�z�ns�ges luchoz k�pest jobban viseli a p�raszeg�ny k�rnyezetet �s a v�rosi leveg�t.

• Nordmann jegenyefeny� - Abies nordmanniana

T�m�tt, k�pos koron�j� fa, 20-30 m�ter magas is lehet. A lapos, gy�m�lcs�s illat�, 2-3 cm hossz� levelek a hajt�s fels� r�sz�n f�lk�rben �llnak, r�sz�radnak az �gakra, nem hullanak le.

A fon�kon 2 viaszcs�k l�that�, ez az egyik legfontosabb ismertet�jel. Ig�nyes faj, fiatalon fagy�rz�keny lehet.

• Dugl�szfeny� - Pseudotsuga menziesii

Haz�j�ban 100 m�ter magasra is megn�het, n�lunk csup�n 20-40 m�ter magas.

A lucfeny�h�z hasonl�, de t�i sokkal hosszabbak �s l�gyabbak, megd�rzs�lve narancsillat�ak, megsz�radva sem hullanak le. A t�ket let�pve sebhelyek maradnak az �gakon. K�zepesen ig�nyes faj, kiss� m�sz�rz�keny.

Hossz� t�levelek

• Simafeny� - Pinus strobus

25-40 m�ter magas, k�pos koron�j� fa. 5-15cm hossz� t�levelei �t�s�vel �llnak, v�konyak, puh�k, selymesek.

K�rge sima. P�raig�nyes, m�szre �rz�keny. Kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt gyakran megt�madja a gyapjastet�.

• Erdei feny� - Pinus sylvestris

20-30 m�ter magasra is megn�het. Fiatalon a koron�ja k�pos, k�s�bb szab�lytalann� v�lik.

T�rzse s�rg�s-v�r�ses. 3-7 cm-es t�levelei kettes�vel �llnak, k�kes vagy sz�rk�sz�ld sz�n�ek, k�zepesen merevek. A r�gyek nem gyant�sak. A talaj �s a kl�ma ir�nt k�zepesen ig�nyes.